Gyapot-csere

A hangtompító hengere rejti magában ezt az anyagot, ami legfőképpen hangtompításra szolgál. Cseréjére időről-időre szükség van, főleg ha az imádott kipufogó rettentően szívünkhöz nőtt. Elhasználódottságát jelzi hogy motorunk hangja érces és durva lesz, de legfőképp nagyobb!

Na, először is, a hangtompítót levesszük a rendszerről. És itt vannak azok előnyben, akiknek a rezonátor külső oldalán van a bilincs csavara, mivel nekik nem kell levenni a kipufogót. Mivel nekem a ZX-en belül van, nekem le kellett.

Ha lekerült a hangtompító akkor pici pucolás után szét kell húzni. Na, ez viszont nem egy egyszerű eset. A ZX-en a csavarok kilógó végeit kell egy viszonylag puha eszközzel – én egy falapot használtam, hogy ne sérüljön a menet – kiütni. Ezt a legegyszerűbben úgy lehet, hogy megfogjuk a tompítót két kézzel, és ráütjük a csavarokat a falapra. A tompító külső hengere lecsúszik, és könnyebb széthúzni. Próbáljuk meg merőlegesen ráütni, hogy ne törjenek le.

A régi gyapotot szépen letekerjük, és a belső csövet szépen lepucoljuk. Mivel a régi gyapot eléggé tocsog az olajban és a benzinben, a belső fele elszenesedett, csomagoljuk be alaposan. Miután megtörtént a pucolás, jöhet a mérés! A gyapot-paplan hosszát meghagyjuk, a szélességét viszont mérjük bele a tompítóba. A ZX-nél egy 1,5 cm-es csíkot levágtam. Na, a belső, lyukacsos csőre szépen rátekerjük ezt a paplant. Törekedjünk arra, hogy minél kevesebb legyen rajta a gyűrődés.

Ezek után mehet a cső a friss gyapottal a hengerbe vissza, a tompító a kipufogóra, és ha le kellett venni, akkor a kipufogó vissza a hengerre.

Itt jegyzem meg, hogy illő dolog ilyenkor a tömítéseket/tűzkarikát kicserélni. Ha mindent jól csináltunk, akkor a motor beindítása után, kellemes, duruzsoló hangon kezd pöfögni imádott kétkerekűnk.

  

Gyapotból kétféle van, tömős, és paplanos, én a paplanosat ajánlom személy szerint. A Hebo és a Polini is biztosít számunka ilyen kipufogógyapotokat, előbbi kerámia-szálakkal erősítve, ami jobban bírja a hőterhelést.